A napokban jelent meg a friss HDI rangsor, de mi is a HDI?
2022. szeptember 18. 17:09
p
2
0
2
Mentés
Dányi Bernadett írása a Makronómon.
A HDI-t annak érdekében hozta létre az ENSZ, hogy hangsúlyozza: egy ország fejlődésének értékeléséhez az embereknek és képességeiknek kell a legfontosabb kritériumnak lennie, nem pedig a gazdasági növekedés mértékének.
A Human Development Index (HDI) az emberi fejlődés kulcsfontosságú dimenzióiban elért átlagos teljesítmény összefoglaló mérőszáma: hosszú és egészséges élet, tájékozottság és tisztességes életszínvonal. A HDI a normalizált indexek geometriai átlaga mindhárom dimenzióra.
Az egészségi dimenziót a születéskor várható élettartam, az iskolázottsági dimenziót a 25 év feletti felnőttek iskoláztatási éveinek és az iskolába lépő gyermekek várható iskolai éveinek átlagában mérik. Az életszínvonal dimenzióját az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelemmel mérik. A HDI a jövedelem logaritmusát használja, hogy tükrözze a jövedelem csökkenő jelentőségét a növekvő GNI-vel. A három HDI dimenzióindex pontszámait ezután egy összetett indexbe összesítik a geometriai átlag felhasználásával.
A HDI felhasználható a nemzeti szakpolitikai döntések megkérdőjelezésére, feltéve azt a kérdést, hogy két, azonos egy főre jutó GNI-szintű ország hogyan juthat el különböző humánfejlesztési eredményekhez. Ezek az ellentétek vitát indíthatnak el a kormány politikai prioritásairól.
A HDI leegyszerűsíti és csak egy részét rögzíti annak, amit az emberi fejlődés magában foglal. Nem tükrözi az egyenlőtlenségeket, a szegénységet, az emberi biztonságot stb. A HDRO más összetett indexeket kínál, amelyek szélesebb körben mutatják be az emberi fejlődés, az egyenlőtlenség, a nemek közötti egyenlőtlenség és a szegénység néhány kulcsfontosságú kérdését.
Hátrányai
A Makronóm Intézet szerint az index legfontosabb előnye és hátránya is egyben az egyszerűsége, hiszen valóban kevés, jól érthető változóból épül fel, így a jólét több dimenzióját képes számszerűsíteni, azonban számos aspektust nem vesz figyelembe, például Chowdhury (1991) kritikája alapján az egyenlőtlenség, valamint a társadalmi kontextus is hasonlóan fontos, hogyha egy ilyen tartalmas indexbe szeretnénk sűríteni az emberi fejlettséget. Továbbá szintén ebben a tanulmányban jelent meg először az a statisztikai módszertani hiányosság is, mely a dimenziók magas fokú korreláltságát jelzi az egy főre eső GDP-vel, valamint a GNI mutatóval.
Ez abból a szempontból fontos, hogy többletinformációt is hordozzon az index, és ne csupán a pénzügyi jólétet fejezze ki.
A számos kritika miatt az indexnek több kiegészítésre és továbbfejlesztésre van szüksége. Ezt részben az ENSZ maga is megtette, hiszen az egyenlőtlenséggel kiigazított HDI (Hicks, 1997), vagy a nemi egyenlőtlenségeket vizsgáló indexük (Klugman és társai, 2010) segítségével hasonló kérdésekre próbáltak választ adni, de egyik sem nyert akkora teret az irodalomban, mint az eredeti mutató.
2021-es HDI rangsor szerint hazánk 44. helyen helyezkedik el
A Mandiner vadonatúj műsorában, a Tempóban Kohán Mátyás szedi darabjaira az amerikai világkereskedelmi privilégiumot és Donald Trump legújabb húzását: az áprilisi vámbombát.
Szeretettel várunk minden konzervatív értékrendű vagy a konzervatív értékrendre kíváncsi, a világ és a hon ügyeiben eligazodni kívánó polgárt. Szalai Zoltán írása.
Donald Trump megválasztása óta újra a tisztelet kultúrája határozza meg a magyar–amerikai kétoldalú diplomáciai kapcsolatokat. Műsorunkban Gladden Pappin a Magyar Külügyi Intézet igazgatósáságnak elnöke kérdezi Robert Palladino karrierdiplomatát, frissen kinevezett ügyvivőt jövőbeni terveiről. A Mandiner élőben közvetíti a beszélgetést.
Négy szakíró közül három úgy véli, nem lefutott még az Arsenal elleni párharc, egy szerint azonban nincs már visszaút a címvédő számára – meg is indokolta, hogy miért.
p
0
0
0
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 2 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
bunko_jobbos
2022. szeptember 18. 21:58
Ezek a mutatók általában jók szoktak lenni, nagyjából jól ábrázolják, hogy hol áll fejlettségben egy ország. Általában egyébként NAGYJÁBÓL megegyeznek egymással és főleg az egy főre jutó GDP-vel. Persze nem mindig, mert pl. USA elég szarul teljesít, de a GDP elég jó ott, és van még pár példa, de a kisebbség.
A mutató azonban nem közöl semmilyen információt arra nézve, hogy ez meddig marad így. Ugye konkrétan a gyerekvállalásra gondolok. AHol alacsony ez a szám, ott az eredeti munka- és tanulási kultúra szépen erodálódni fog mindaddig, míg egy nagy robbanással össze nem omlik. Csak a hülyék hiszik, hogy pakisztáni munkaerővel működtethető a nyugati társadalom. Az csak a nyugatival működtethető. Persze amíg mi vagyunk többségben, addig működget, de ebből levonják a következtetést, hogy mindig fog. Lfszt.
Nálunk (ha nem számoljuk a kisebbséget), olyan 1 körül lehet a fertilitási ráta, azaz MINDEN NEMZEDÉK MEGFELEZŐDIK. Ha pl. a középiskolai osztályomra gondolok, akkor ott ténylegesen is így van, nem csak elméletben. Akármilyen jó is a HDI meg a többi, nem marad az hosszú távon.
És akkor tegyük fel a kéárdést: van-e egyáltalán a világon olyan ország, ahol jólét van és 2-es (vagy jobb) term. ráta? Nem tudom, de szerintem nincs. A jólét egyszerűen abból fakad, hogy nem szülnek a nők, így több jövedelem jut az élőknek. Jó lenne, ha valaki rácáfolna.
Most egy kicsit úgy érzem magam mintha rajta kaptam volna a szovjet agitpropot egy kis huncutságon, a függőleges HDI oszlop organikus növekedése kissé fűrészfogas. Sebaj, lényeg hogy itt ott oly jó az élet hogy már itt a Kárpát medencémben olthatatlan bús komorrá válok. Irigykedve nézem az első tízet.
Nincs e olyan index esetleg ahol a pozitív szemlélet helyett a negatív kilátásokat reálisan mutatná be?
Minthogy a sok tanult ausztrált kiszülik a jövevények miközben sorban állnak a leégett felperzselt országukban a magánkórházakban bőrrákkal.
Vagy a bekebelezett Hong Kongiak akik esetleg örökölhetnek egy kis lakhatást életük végén.
A bevándorló országok, vagy szláv barátaink akik gyurcsány miatt beelőztek minket és belefulladnak ostobaságaikba, de még a végén sugározni fognak a boldogságtól.